Gondolatok a 12 órás íjász teljesítmény napról

P1010214.JPG

Aki jelen volt, az tudja igazán, mit jelentett ez a nap… Egy kitűzött cél, hatalmas feladat: hat különböző íjász szám két óránként, 10.000 leadott célzott lövés, 70%-os találati arányban! „Gyorsaság, pontosság, céltudatosság!” - ez volt a mottója a 12 órás íjász teljesítmény napnak.
A próbatétel nagyjából reggel fél hatkor kezdődött és este fél tíz körül ért véget a gömörpéterfali sportpályán! A 12 órát tisztán mértük, majd két óra leteltével nagyjából fél órányi szüneteket tartottunk. A próbatétel nem volt egyszerű, teljesen más edzésen lőni és akkor, amikor állandóan fenn kell tartani az állapotot, a pontosságot és a gyorsaságot a kívánt cél érdekében. A nap folyamán az időjárással is keményen küzdeni kellett, délelőtt a perzselő Napot kellett viselni, délután a szakadó esőben kellett helytállni, a ránksötétedett esti órákban pedig a látási viszonyokkal, az esőtől felázott talaj és a kialakult sár nehezítette a feladatok végrehajtását. Közben folyamatosan fenntartani egy tudatállapotot és nem engedni a gondolatok megragadását.
Voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, nem bírom, még ezt a sorozatot lövöm. Voltak szakaszok, amikor minden egyes lövés nagy fájdalommal járt. Az íjtartó vállam, a feszítő kezem csuklója és az alkarom szinte robbanásig feszült, voltak pillanatok, mikor nem tudtam már megmarkolni az előkészített vesszőket és kiestek a kezemből… de amikor ránéztem azokra a tanítványaimra, akik hajnaltól végig kitartottak velem, tűző Napon, többször ránk szakadó esőben, sárban sem hátráltak meg, a lányok szakadó esőben is számolták a leadott lövéseket… az ő hitük nekem is hitet adott és bár minden perc háromszor annyinak tűnt, lelassult az idő, kitartottam a végsőkig.
A kitűzött cél talán túl nagy volt, de így is sikerült kilőnöm összesen 8051 nyilvesszőt egy Kassai Baranta 2-es, 39 fontos íjjal, 73,55 %-os találati arányban.
Íjászszámok:
- 150 méterről lövés 10 m sugarú körbe
- 30 m-ről lövés 90 cm átmérőjű táblára
- 12 m-ről lövés 30 cm átmérőjű álló korongra
- 7 m-ről lövés 30 cm átmérőjű dobott korongra
- 7 m-ről lövés 80x80 cm táblára, 9 kiskockára osztva, amőba íjász párbaj
- 30 m-ről indulva, 4 ponton való lövés lehetőséggel, egy célos, ráfutós íjász párbaj.

Kilőtt vesszőmennyiség: 8051
Találati arány 73, 55 %
Küzdelmek száma: 626 küzdelem
Győzelmi arány: 90, 6 %

Megtiszteltetés, hogy a Magyar Turán Szövetség habozás nélkül vállalta a teljesítmény nap fővédnökségét, örömmel és tisztelettel fogadtuk a zászlót, illetve hálás köszönet Szabó Józsefnek, aki képviselte és hitelesítette a napot, végig kitartott mellettünk!
Köszönet és hála azoknak, akik valamilyen formában segítették, támogattak minket (Gömörpéterfala község, Péterfali Vadász Társulat, Bővibá Kft, Rébeli Szűcs János, Palóc Kocsma, Szűcs Roland, Köböl család, és azok, akik a helyszínen és lélekben velem voltak).
Sokak számára úgy fog eljutni a hír, hogy Kopecsni Gábor kilőtt 8051 vesszőt, 73, 55 %-os arányban. Ez az eredmény nem születhetett volna meg, ha nincs az a kiváló csapat, aki összejött segíteni! Akik hűen kitartottak, akik hűen szedték és hordozták a vesszőket, akik hűen figyeltek egymásra és váltották a fáradókat egész nap, az említett szélsőséges időjárás dacára. Részemről egy őszinte főhajtás jár nekik, ez a teljesítés nélkülük nem sikerült volna, az eredmény az Övék is! Minden tiszteletem a dunaszerdahelyi, a tornaljai, a palásti és a házigazda péterfali barantásoknak!
Ez az eredmény bár a Felföldi Baranta Iskola hírét öregbíti, de legyen példa minden fiatalnak és íjászónak, ha van hite és bizalma, akkor még jobb eredményeket is elérhet egymás példájára, és arra, hogy az íj a magyar ember kezébe való! Így emlékezzünk meg 2017-ben a 907-es győztes pozsonyi csata 1110-i évfordulójára, ahol az íj fő fegyver volt a magyarok kezében, és az okos taktika mellett ennek is köszönhetjük azt, hogy most itt lehetünk a szeretett hazákba, a Kárpát-medencében!

Az Ősök útján, önmagunkhoz…

Tisztelettel e pár sor olvasóinak:
Kopecsni Gábor