Hihetetlennek tűnő adatok a február 20-i Hazatalálás témánk előadójáról, Dr. Máthé Lajosról....

dr. Máté Lajos

Máthé Lajos életmód- és hagyománykutató 2006 nyarán, saját költségén, a Magyar Tudományos Akadémia 3 kutatóintézetének (zenetudományi, néprajzi, humángenetikai) ajánló levelével, egyedül indult útnak Kínába. Ürümcsiből kiindulva hátizsákkal 9000 km-t tett meg busszal, vonattal, teherautón, öszvérfogaton, tevén és gyalog Xinjiang, majd Gansu tartományokban az ujgur illetve jugur területeken az alábbi célokkal:

1. felvenni a kapcsolatot a népdal, népzene, néptánc, népmese, eredetmondák, ünnepi szokások és – kiemelten – a jelképvilág területével foglalkozó ujgur és jugur kutatókkal, népművészekkel;
2. a népük műveltségét szerető és alaposan ismerő ujgur, jugur és kínai szerzők írásos forrásait összegyűjteni, eredeti népzenei hanganyagokhoz hozzájutni és mindezt kiegészíteni saját feljegyzéssel, hangzó- és képanyaggal, amelyek alapos felkészülést tehetnek lehetővé egy hosszabb távú kutatómunka számára;
3. az ujgur és jugur nyelvvel foglalkozók felkutatása, ujgur-kínai-angol, illetve jugur-kínai szótárak hazahozatala, valamint helység és családnevek jegyzékeinek összegyűjtése;
4. szájnyálkahártyából nyert DNS minták vétele és hazahozatala a vérrokonság tisztázása céljából.

Az expedícióról közel 10.000 oldal feljegyzést, könyvet, 36 óra hang-és képanyagot, valamint 60 db DNS mintát hozott haza.

2010-ben az előző út eredményei alapján a Dzsungáriai-medencében, az Altaj- és a Tien-Shan hegységekben folytatta a terepmunkát, felkeresve a mongol nyelvű dzsungárok lakta területeket, majd a kazak nomádok által lakott hegyi közösségeket, valamint egy, a mongol-kínai határon élő székel(y) (al)törzset, akik fenyőerdővel borított területeken, tornácos faházakban élnek. Ez utóbbi expedícióról is átfogó szakanyagot hozott haza az ujgur és kazak kézművességről, népművészetről, a sziklavésetekről, valamint VII.-VIII. századi rovásírásos türk feliratokról és kőszobrokról.

2013-2015-ben a kutatások a Tibeti-fennsík lámakolostoraitól a Csilien hegységi jugurok (sárga ujgurok) hegyi legelőin át, az Ordosz pusztáig terjedő térségekben folytatódnak. A korabeli kínai forrásokat tanulmányozva a barlangszentélyekben és a térségi régészeti lelőhelyeken – remélhetőleg megtalálhatóak lesznek a perdöntő írásos és képírásos bizonyítékok a kunok és palócok őstörténetére és ősműveltségére vonatkozóan.